Mindenkit érnek meglepetések az úton, csak valakit évente egyszer, valakit pedig naponta többször is. Ezért minden autóvezetőnek, akár friss jogosítvánnyal is, függetlenül a vezetési stílustól és az események alakulásának előrejelzésének képességétől, tudnia kell, hogyan kell megfelelően fékezni.

Olyan egyszerűnek tűnik, nem? Pedig nem!

Mi zajlik le bennünk fékezés előtt?

Agyunk feldolgozza a látottakat, és kiértékeli, hogy vészhelyzet van, majd eldönti, hogy mit tegyen. Idegrendszerünkön keresztül lefut a parancs az agyból az izomzathoz, az izomzat reagál, azaz a fékezéshez szükséges izom összehúzódik, ami után lábunk elmozdul a fékpedál felé. 

Magyarul ez az idő a reakcióidő

És ne felejtsük, ez idő alatt még nem tettünk semmit, tehát az autó halad!

Tehát rálépünk a fékpedálra, de még mindig halad az autó, mert a fékrendszernek is időre van szüksége, míg működésbe lép.

A vészhelyzet észlelésétől a megállásig eltelt összes idő pedig a féktávolság.

Ami a féktávolságot illeti, az autóvezetőnek mindig a megengedett sebességgel, az út, - és látási viszonyoknak megfelelően kell autózni.  Vészfékezés esetén így mindig van elég idő és távolság ahhoz, hogy bármilyen akadály előtt időben megálljunk.

Mivel a reakcióidő közvetlenül függ a fizikai és érzelmi állapotunktól, senki sem tudja megmondani, hogy egy vészfékezés mennyiben tér el, például az egy órával ezelőttitől.

Vérmérsékletétől, nemtől és kortól függetlenül minden járművezetőnek képesnek kell lennie előre jelezni a közlekedési helyzet alakulását. Ha előre kiszámítjuk az úton várható veszélyt, akkor az nem lesz váratlan számunkra, és jobb esetben nem lesz szükség szupergyors reakcióra és vészfékezésre.

Minden autóvezetőnek, főleg a friss jogosítvánnyal rendelkezőknek fejlesztenie kell a sebesség, az idő és a tér érzékét.

Hány hónapja cserélted a fékbetéteidet?

Mikor ellenőrizted utoljára a fékfolyadék szintjét a hidraulika tartályban? Állították már be a fékpedál szabadjátékát?

Ne felejtsük!

A féktávolságot a mozgási sebesség nagyságán kívül befolyásolja, az autó terhelése, az abroncsnyomás és kopás, az útburkolat anyaga és állapota, a szél iránya és erőssége és az éghajlati viszonyok.